Get Adobe Flash player

BNE

    Látogatóink

    2012. január 29. óta
    mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
    mod_vvisit_counterMa344
    mod_vvisit_counterTegnap418
    mod_vvisit_counterEzen a héten2111
    mod_vvisit_counterMúlt héten2386
    mod_vvisit_counterA hónapban8302
    mod_vvisit_counterMúlt hónapban16890
    mod_vvisit_counterÖsszesen331107

    Ma: 2017 nov. 24.

    Mária-szurdok


    MÁRIA SZURDOK

    Az egykor víz által kimélyített elkeskenyedő ösvény a kanyonban néhol kb. 30 méter magas sziklafalak között vezet át. A szurdok klímája egyedülálló hideg, párás, gyógyhatású (pl. krupp esetén). Számtalan ritka gombafaj, sziklanövény, moha, páfrány és zuzmó található itt.
    A térségben egyedülálló több száz méteres összefüggő hóvirágmezőt rejt a szurdok és itt nyílnak a védett turbánliliomok is. A kanyon mélye és a sziklák teteje közötti szintkülönbség miatt rövid séta alatt megfigyelhető a hideg párás klíma és a száraz meleg klíma közötti gazdag növényvilág változása.

     

    A sziklák kőzete mészkő gyönyörű gömbölyded kalcit zárványokkal.

    A kanyon mélyén egy mesterséges sziklába vájt ülőfülke, a Mária szikla közelében pedig piktortégla üregek helyezkednek el. (Ezek közük kettőt veszélyességük miatt betemettek, de egy megmaradt) A 19. század második felében kezdték el a híres budai festékföldet bányászni, piktortéglák gyártásához. A piktortégla bányászat mára megszűnt, a mesterséges kürtők, üregek nagy részét betemették, azonban megmaradt egy-két bozót mögött rejtőző barlang, melyekre a szemfüles kiránduló rálelhet, bemenni azonban a beomlás veszélye miatt veszélyes!

    A II. Világháborúban a Mária Szurdokban vonultak ki a Budai vár felől a német csapatok.

    A környékbeliek ?Nagy Mohos?-nak hívják  a meredek sziklafal tetejét, melyről szép kilátás nyílik a Csík árok a Hidegvölgy  a Mamutfenyők és a Nagy Kopasz irányába.
    Az uralkodó szélirány is ebből az irányból hozza a friss levegőt ?Budapest zöld tüdejébe?, Budakeszire.

    A Mária szurdok folytatásában húzódik a Hosszúréti patak partján a híres Schmidt Egon által is kedvelt madár- megfigyelőhely a Bodzás árok.

    A Normafától induló zöld kereszt turistajelzés a Máriamakk-i Kegytemplomhoz, majd a Mária szurdokon keresztül  a Mária Sziklákhoz és tovább a Budakeszi Mamutfenyőkhöz és Nádas tóhoz vezet. Innen tovább a környék legmagasabb pontjára a Nagy Kopasz hegyre a Csergezán kilátóhoz juthatunk el.

     

    MÁRIA SZIKLÁK

    A Mária sziklák Budakeszi ősi kegyhelye, zarándokhelye. A Mária szurdokban található.
    A kegyhely régmúltra tekint vissza, hiszen a Mária kultusz több mint ezer éves. Régebben szikláknál, ősfáknál, forrásoknál áldoztak, imádkoztak a magyarok ősi vallása szerint Istenhez, és Boldogasszony Anyánkhoz. Ezek a legősibb természetes templomok.
    Mióta 1038-ban Szent István király felajánlotta Magyarországot és a Szent Koronát Szűz Mária oltalma alá, azóta Magyarország Mária országa. Mária a Magyarok Nagyasszonya. Boldogasszony egyházi ünnepeit mai napig rendszeresen tartják.

    40 évvel ezelőtt még megvolt a Mária sziklák alatti kisbarlang is, (barlangászati könyvek jelzik ma is).
    A 70-es években a Kádár rendszer ideje alatt dögkutat helyeztek el a kegyhely közelébe, ezzel a levegő elromlott, ugyanekkor a kisbarlangot berobbanthatták és az egész sziklát is, ezért látszanak a letört, lehullott darabok. Ekkor a szurdokot Stromfeld Aurél útnak, az árkot Kavics ároknak nevezték át. Ezekkel a cselekedetekkel hosszú időre megrontották a kegyhely légkörét.
    Szerencsére, ma már a dögkút megszűnt. Az ősi Mária kegyhely ismét visszanyerte varázsát. (Máriáról elnevezett szikla ezen kívül, egyedül az Erdélyben található Békás szorosban van.)

    A Budakeszi erdő (eredeti nevén Erdődűlő) három Mária kegyhelyet is rejt.
    Mária sziklák, Máriamakk Angyalok Királynéja Kegytemplom és az Erzsébet Térdeplő. Egykor ezeket e kegyhelyeket érintve zarándokoltak fel a budakesziek a Szent Anna kápolnához, amelynek alapkövét ő maga, Mindszenty bíboros rakta le 1947. szept.25. után, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepén, azért mert főpásztori óhaja szerint  a magyar engesztelésnek szentély kell hogy épüljön a Jézus által kijelölt helyen.
    A Mária Sziklák kegyhelyet ma is rendszeresen látogatják a Vasárnapi mise után a Máriamakkon emelt Angyalok Királynéja Kegytemplomból és több környező és távolabbi településről is.
    Részlet a Máriamakki kegytemplom történetéből: Traub János budakeszi polgár Jézus jelenést élt át, és az ezt követő csodálatos gyógyulásának emlékére hálából egy Jézust tápláló Szűz Mária képet helyezett el a kegyhelyként szolgáló öreg tölgyfán. Később kápolna, majd templom emelkedett ezen a helyen. A szentképet azóta is nyilvános tiszteletben tartják és őrzik a templomban.

    Budakesziről a Domb utcából a Boldogasszony sétányon keresztül lehet eljutni közvetlenül a szurdokba és a sziklákhoz.