Get Adobe Flash player

BNE

    Keresés

    Látogatóink

    2012. január 29. óta
    mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
    mod_vvisit_counterMa402
    mod_vvisit_counterTegnap377
    mod_vvisit_counterEzen a héten1493
    mod_vvisit_counterMúlt héten2595
    mod_vvisit_counterA hónapban7395
    mod_vvisit_counterMúlt hónapban9197
    mod_vvisit_counterÖsszesen301450

    Ma: 2017 szept. 20.

    A Nádas-tó koncepciója


    Az elmúlt években Budakeszi fejlesztési lehetőségeir?l a nagyobb gazdasági és ipari beruházásoktól egészen a zöldmezős fejlesztésekig sokféle elképzelés és terv látott napvilágot. A fejlesztési elgondolások jelentős része mind anyagi megfontolások, mind pedig a várható kedvezőtlen környezeti hatások miatt nem bizonyulnak elfogadhatónak.
    Budakeszi egykor, amellett, hogy Budapest egyik gyümölcsellátó központja, hagyományosan a zöldövezeti kikapcsolódás színhelye is volt. A kisváros még ma is magában hordja az erdők, a kirándulás, az árnyas fák alatti éttermek emlékét. De mi maradt ebből napjainkra?
    Az utóbbi években kialakult közlekedési állapot és a sűrűnek bizonyult beépítettség miatt a lakosság részéről egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a külterületek további fejlesztésekor olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az itt élők számára szebbé, élhetőbbé teszi Budakeszit. Az elmúlt másfél évtizedben az Erdészeti Hivatal és az erdészetek részéről több tanulmány is született arról, hogy itt egy parkerdő és arborétum együttese valósuljon meg, azaz, hogy a már meglévő és továbbfejlesztendő arborétum a Telki-út és a Hidegvölgy közötti erdőkkel egységes zöldövezeti rendszerré alakulhasson át. A korábbi tervekre is építve, a Budakeszi Erdészet területén működő Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány ("Budakeszi Herbárium") éveken át folyó egyeztetések során átfogó tanulmányt készített, amelynek megvalósulása Budakeszinek nemzetközi hírnevet szerezhet és azt a természetkedvelők otthonává, ismert idegenforgalmi központtá tenné.
    Ezzel párhuzamosan bontakozott ki az a civil kezdeményezés, amely Budakeszi székhelyű Budakörnyéki Natúrpark megalapításának gondolatát tűzte ki célul. A Natúrparkból már több is működik az országban. Az ideiglenes néven ?Budakörnyéki Natúrpark? * (ha kerete létrejön és mint bejegyzett egyesület jogerőre emelkedik) a környező települések és a f?város összefogásával nemzeti park jelleggel működve segítené azon művelődési, környezet- és természetvédelmi értékek védelmét, melyekben a Budapesttől nyugatra elhelyezkedő területek igencsak bővelkednek.
    * civil kezdeményezésen alapuló komplex természeti és kulturális védelem kerete


    A (még csak tervasztalon létező) Budakeszi Arborétum- és Parkerdő-együtteshez (BAP) és a Natúrparkhoz egyaránt kapcsolódik a város régi terve, a Budakeszi határában elterülő Nádas-tó újraélesztése, ?revitalizációja?. Nincs a budai oldalon még egy ilyen szép fekvésű tó (illetve leendő tó). Nem csoda, hogy a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány, a BAP tervei elkészítésekor, nagy hangsúlyt helyezett a Nádas-tó ?újraélesztésére?, mely a jövőben már esetleg nem (vagy csak részben) nádas-tó lenne, sokkal inkább Füzes-tó. A mamutfeny?-dombhajlatról megnyíló panoráma egy már évtizedekkel ezelőtt eltűnt világot hozna újra vissza. A domb és a tó olyan helyi védettségű együttest alkotna, amely már önmagában Budakeszi neves látványosságává válna, és egy nagyszerű zöldövezet kapuját képezné.
    Az első lépést a tavalyi (2008. IV. 22) ?Föld Napja? alkalmából rendezett kiállítás jelentette, amelyen az Alapítvány bemutatta az arborétum- és parkerdő-együttes 1:1000-es (5 m hosszú) művészi és tárgyi tudást tükröző madártávlati panoráma rajzát. Ezen a tó jelentős víztükörrel és szigetekkel jelenik meg. Tagai István polgármester úr a kiállítást megnyitó beszédében Budakeszi legmegfelelőbb fejlesztési irányvonalának nevezte a kiállított tervet.

    Civil összefogással 2009-ben három alkalommal a tó előterét jelent? Mamutfenyő-dombon az ünneplő lakosság a meglévő két nagy fa mellé további 5 fát ültetett el, köztük legutóbb Nagy Gáspár költő fáját.
    A tavaszi virágözön és madárdal környezetében, reméljük, a jövő nagy terveinek további magvait ültettük el itt a budakeszi földbe.
    A budakeszi Nádas-tó egy régi világ utolsó hírmondója, mely jelzi, hogy a közelmúltban még működtek azok a természeti folyamatok, melyek révén egy lefolyástalan medencében?még ha kis kiterjedés mellett is?de az állandó vízborítású tavak fennmaradhattak. A tó természeti értékeit felismervén a tavat és környékét 1990-ben helyi védettségűvé nyilvánították, amelyet 2008-ban meghosszabbítottak.
    A Nádas-tó rehabilitációjának életképességét, a megvalósulás kedvező hatását az érvek sora húzza alá.
    Csak néhányat említve:

     


    1. A vizes élőhelyek védelme napjainkban világviszonylatban is a környezetvédelem frontvonalába került.
    2. A vízellátás biztosítása a kistérségi környezetvédelmi program kedvezményezett tervei között szerepel.
    3. Az ?újraélesztett? tó a leendő arborétum és parkerdő, valamint a natúrpark szerves részét képezné, és jól kapcsolódna a Budavidéki Zöldút hálózatához.
    4. A tervezett parkerdő- és arborétum-együttessel együtt a tó a környezettudatos nevelés helyi otthona lehetne, amely a térségi és a távolabbi települések oktatási intézményinek bevonásával és a további fejlesztésekkel, a főváros környéki természet-központú oktatás egyik fontos intézménye lehet.
    5. A fővárost körbefonó települések növekedése az agglomeráció a zöldfelületeinek rohamos csökkenésével is jár; egy ilyen terület a természet egyik utolsó bástyájaként a helyi és környező települések számára kikapcsolódási lehetőséget biztosíthat.


    A Nádas-tó rehabilitációjának el?készületi munkái 2008-ban egy történeti és természeti felméréssel kezdődtek?az előtanulmányt az Alapítvány a Renatur Bt.-vel együttműködve készítette. Az akkor megkezdődött folyamatok igazán 2009 elején indultak be megújult erővel.
    A levéltári kutatások során talált dokumentumok szerint a terület az elmúlt évszázadban vizes élőhely volt, melyet facsoportokkal övezett nedves kaszálók és legelők szegélyeztek. Az 1965-ös légifelvételek szerint a tóban víz van. Akik régebben élnek a településen, még emlékeznek, hogy az 1990-es évek közepén még az általános iskolások és gimnazisták környezetismereti és biológiai oktatás keretében gyakran látogatták a tavat, amelyben akkor még itt-ott szabad vízfelületek is mutatkoztak. Napjainkra ugyan ezek teljesen eltűntek, de tavaszi hóolvadások, vagy hosszantartó csapadékos időszak után a tó egyes pontjain kisebb fakadóvizek és zsombékos területek jelennek meg. Idén június-júliusiban a nagy mennyiségben hulló csapadék következtében ugyancsak megjelentek kisebb vizes foltok a tó legmélyebb pontjain.
    A tó kiszáradásának egyik oka a mesterséges módon felgyorsított feltöltődés és ezzel párhuzamosan a csurgalékvizek más irányú elvezetése volt. A száradó Nádas-tó jelentős része mára a vízi élet szempontjából lepusztult, degradált állapotba került. A tervekben szereplő célállapot egy olyan nyílt vízfelület és vizes élőhely létrehozása, melynek vízellátása folyamatos és természetes módon biztosított. Mégis, az egyre gyakoribb aszályos évekre gondolva, úgy látjuk helyesnek, ha vízszintszabályozás érdekében számíthatnánk a (szűrés utáni) burkolati, a Meggyes utcai árokba lefutó csapadékvízre is. Az árkot egy zsilippel úgy szabályoznánk, hogy a lefutó víz, a keleti irányú kanyar előtt megfogva, a tavat táplálná, míg magas vízszint esetén a zsilip túlfolyóként működne.
    Szükség lehet kútvízre is, így új fúrás, vagy meglévő kútforrások lehetőségének vizsgálata is a revitalizációs program része.


    Az előzetes felmérések nyomán megállapítható, hogy a Nádas-tó és a környezetét alkotó védett terület (16,3312 ha) rehabilitációja esetén egy több mint 6-ha-os, részben szabad vízfelülettel rendelkez? tavat lehetne kialakítani. Ez a teljes terület közel 40%-a! Ehhez kapcsolódna a fás és gyepes területek fenntartása, illetve a természetes növényzet regenerációjának (a szukcessziónak) beindítása. Az előzetes tervek szerint a tó nyugati részén lév? fűzesek ?fűzes szigetek? formájában maradnának meg, az egyes szigeteket fahidak kötnék össze, így a tó ezen részei bejárhatók lennének. A tó északi oldalán elhelyezkedő, ugyancsak fűzes ?Madársziget? viszont csak csónakkal lenne megközelíthető, és madárvédelmi terület lenne, melyet a látogatók csak kutatási, természettudományos megfigyelési céllal közelíthetnének meg. A tó rehabilitációjának tervezésekor fő szempont lesz, hogy a meglévő fűzesek, valamint a tó- és sziget-szegélyeken megmaradó nádasok világába csak a legkisebb mértékben avatkozzunk bele. Az ilyen területen természetszerűen előforduló halfajok betelepítése a biológiai egyensúlyt, az ?élő vizet? szolgálja majd ? természetes védelem szúnyogok ellen!
    A Várostervezési és Környezetvédelmi Bizottság (VTKB) előtt a 2009. május 12-i ülésen ismertettük a terveinket. Itt kértük a várost és a zöld ügyek támogatóit, hogy álljanak fenti program mellé és segítsenek egy olyan szintvonalas térkép elkészítésében, amely a földmunkák számításaihoz, azaz a Nádas-tó rehabilitációját célzó pályázatunk elkészítéséhez segít hozzá. Az Állami Vagyonkezel? Zrt.-t?l megkértük a terület (csakis és kizárólagosan ezen célú!) hasznosításának a jogát, hogy az előzetes engedélyek birtokában a pályázat előkészítését mielőbb elkezdhessük. Ha a terv sikerül, úgy érezzük, hogy mi, Budakesziek, egy olyan természeti értékkel leszünk gazdagabbak, amire minden Budakeszi polgár büszke lehet, és amely az egész környék épülésére, örömére szolgál majd!

     

    Budakeszi, 2009. július 13.

    Weiperth András
    ELTE TTK Biológiai Doktori Iskola
    Dr. Debreczy Zsolt
    Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány
    Dr. Rácz István
    Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány